Rövid EU-csúcsban reménykedik mindenki Brüsszelben, bízva abban, hogy miután a Stratégiai Menetrendet is sikerült áttolni még csütörtökön a tanácsi szavazáson, és nem sokkal este 10 után ráfordultak a tagállami vezetők a csúcspozíciókról szóló vitának. Orbán Viktor miniszterelnök tűnik az egyetlen biztos ellenzőnek, aki nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére, helyette a horvát elnököt támogathatja.
Hiába egy általános, csak a következő ciklus politikai céljait nagyvonalakban körül író, jogilag nem kötelező érvényű szöveg a Stratégiai Menetrend, most Franciaország és Németország teleírta módosító javaslatokkal a 2024-2029-es időszakra vonatkozó iránymutatást. Más tagállamok is kiegészítéseket tennének a szöveghez, de Berlin és Párizs vélhetően egy hosszú vitába lökte bele az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját.
Németország, Lengyelország és Csehország pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az ukrajnai menekültek befogadásának költségeinek fedezésére. Az Európai Tanács napirendre vette a kérdést, de a főkezdeményező Berlin sem számít gyors döntésre.
Lengyelország és a balti államok szerdán arra szólították fel az Európai Uniót, hogy adjon pénzt védelmi vonal építésére a közösség Belarusszal és Oroszországgal közös határainál – írja a Reuters.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről - tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban. Mark Rutte "óvatosan optimista" a NATO-főtitkári posztot illetően, miután beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel.
Az EU-tagállamok vezetői a csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozón egy új versenyképességi megállapodást sürgettek a globális riválisokkal szembeni gazdasági szakadék megszüntetése és az ipari hanyatlás megfordítása érdekében. Viszont a kétnapos ülés érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban.
A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után. A hónap elején a 20 euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az európai vezetők már készülnek arra, hogy Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba, és ennek következményei lehetnek Európára biztonságára is: az elnökjelölt ugyanis megszüntetné a kontinensnek nyújtott amerikai biztonsági garanciákat, amint azt a német hírszerző szolgálatok legutóbbi figyelmeztetései is jelzik. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón ezért a millitirazálódó Európai Unióról tárgyalnak az állam- és kormányfők. A fő kérdés: honnan lesz pénz a hadseregépítésekre?
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Magyarország elutasítja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások jóváhagyását, ami az uniós csúcstalálkozón akár összecsapáshoz is vezethet. Magyarország kijelentette, hogy nem hajlandó engedni az Európai Unió többi tagjának nyomásának, hogy jóváhagyja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ez a bejelentés előkészíti a terepet egy esetleges konfrontációhoz az e hétre tervezett, csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra – számolt be a Reuters.
Brüsszelben a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésnél, ami felszabadíthatja a kohéziós források egy részét. Az Európai Bizottságról részben lekerült a nyomás, hogy bármilyen alkudozásra kényszerüljön a kormánnyal: az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát a jövő évre tolták, de itt öt másik tagállam aggályai vannak fókuszban. Egyedül az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazást buktathatja el a decemberi EU-csúcson a kormány, ezt pedig előre is vetíti Orbán Viktor miniszterelnök új levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. De így is úgy fest, ha a kormány lép, akkor mintegy 5-6 milliárd eurót szabadíthat fel idén.
Az Európai Unió granadai csúcstalálkozója majdnem kudarcba fulladt, mivel Magyarország és Lengyelország, a kulcsfontosságú tagállamok hevesen ellenezték a migrációról és Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásáról szóló közös nyilatkozatot. Végül a magyar-lengyel ellenállás miatt kivették a bevándorlásról és menekültekről szóló passzusokat a záródokumentumból, de nem sokon múlt, hogy közös nyilatkozat nélkül érjen véget az uniós csúcs. Emmanuel Macron francia elnök kapcsán belengette, hogy a jövőben minősített többségű szavazások jöhetnek az ilyen kérdésekben.
Szembe ment a magyar részvénypiac az európaiakkal.
Kijött a jegybank tegnapi ülésének jegyzőkönyve.
A költségcsökkentésekből a menedzsment is kiveszi a részét.
Múlt héten Moszkvában tárgyalt Putyinnal a szlovák kormányfő.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.