Az Európai Unió vezetői Brüsszelben találkoznak egy informális csúcstalálkozón, hogy megvitassák a közös védelmi politikát és az ezzel kapcsolatos finanszírozási kérdéseket. Várhatóan azonban Donald Trump amerikai elnök pénteken megkezdett vámháborúja miatt a kereskedelempolitika kerül majd a fókuszba, hogy az EU milyen válaszlépéseket tegyen, ha az Egyesült Államok büntetőtarifákat vetne ki az uniós kereskedelemre. Az Egyesült Királyság a brexit után új kereskedelmi megállapodásokkal kerülhet közelebb Európához.
Viszonylag eseménytelen uniós csúcstalálkozóval zárul a magyar kormány soros elnöksége: az Európai Tanács legutóbbi ülésén az EU geopolitikai helyzetét, globális rendben betöltött pozíciója, a válságmegelőzés, a migráció és az EU bővítési stratégiája állt a középpontban. A vezetők a klímaváltozással és geopolitikai kihívásokkal szembeni ellenállóképesség erősítését hangsúlyozták, miközben továbbra is elkötelezettek az EU bővítési folyamata és a moldovai reformok támogatása mellett. A migráció kapcsán kiemelt figyelmet fordítottak az illegális határátlépések megakadályozására és az EU külső határainak biztonságára. A tagállamok konszenzussal ítélték el Oroszország háborús és destabilizációs tevékenységét, valamint Grúzia kifarolását az EU-csatlakozási tárgyalásokból.
Az Európai Unió ismételten megerősítette Ukrajna melletti szolidaritását, több mint ezer nappal Oroszország teljes körű inváziójának kezdete után. A közleményben hangsúlyozták, hogy az EU továbbra is politikai, gazdasági, humanitárius és katonai segítséget nyújt Ukrajnának mindaddig, amíg az szükséges. Az Európai Unió célja egy igazságos és tartós béke előmozdítása a nemzetközi jog elvei alapján, és elutasít minden Ukrajnát érintő békekezdeményezést, amelyet nem Ukrajna kezdeményezett – szavazták meg a tagállamok, így Magyarország is az új uniós állásfoglalást az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. A magyar kormány béketervét lesöpörte az asztalról az uniós csúcson is részt vevő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.
Rövid EU-csúcsban reménykedik mindenki Brüsszelben, bízva abban, hogy miután a Stratégiai Menetrendet is sikerült áttolni még csütörtökön a tanácsi szavazáson, és nem sokkal este 10 után ráfordultak a tagállami vezetők a csúcspozíciókról szóló vitának. Orbán Viktor miniszterelnök tűnik az egyetlen biztos ellenzőnek, aki nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére, helyette a horvát elnököt támogathatja.
Hiába egy általános, csak a következő ciklus politikai céljait nagyvonalakban körül író, jogilag nem kötelező érvényű szöveg a Stratégiai Menetrend, most Franciaország és Németország teleírta módosító javaslatokkal a 2024-2029-es időszakra vonatkozó iránymutatást. Más tagállamok is kiegészítéseket tennének a szöveghez, de Berlin és Párizs vélhetően egy hosszú vitába lökte bele az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját.
Németország, Lengyelország és Csehország pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az ukrajnai menekültek befogadásának költségeinek fedezésére. Az Európai Tanács napirendre vette a kérdést, de a főkezdeményező Berlin sem számít gyors döntésre.
Lengyelország és a balti államok szerdán arra szólították fel az Európai Uniót, hogy adjon pénzt védelmi vonal építésére a közösség Belarusszal és Oroszországgal közös határainál – írja a Reuters.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről - tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban. Mark Rutte "óvatosan optimista" a NATO-főtitkári posztot illetően, miután beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel.
Az EU-tagállamok vezetői a csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozón egy új versenyképességi megállapodást sürgettek a globális riválisokkal szembeni gazdasági szakadék megszüntetése és az ipari hanyatlás megfordítása érdekében. Viszont a kétnapos ülés érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban.
A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után. A hónap elején a 20 euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az európai vezetők már készülnek arra, hogy Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba, és ennek következményei lehetnek Európára biztonságára is: az elnökjelölt ugyanis megszüntetné a kontinensnek nyújtott amerikai biztonsági garanciákat, amint azt a német hírszerző szolgálatok legutóbbi figyelmeztetései is jelzik. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón ezért a millitirazálódó Európai Unióról tárgyalnak az állam- és kormányfők. A fő kérdés: honnan lesz pénz a hadseregépítésekre?
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
A lényeg, egy helyen.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nem volt jó a hangulat.
Azt állítják, lejárt az ötéves stratégiájuk.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
